Imák...

122./ Te egyedül

   Kihez kiáltsak Uram? Kihez vegyem én menedék futásom, ha nem Tehozzád?

   A mindenség, ami nem Isten, az én reményem be nem töltheti!

   Istent magát szomjúhozom, csak Őt, Őt keresem!

   Egyedül csak Tehozzád, Istenem, fordulok én, hogy Hozzád érjek el!

   Te egyedül tudtad teremteni a lelkem;

   Te egyedül tudtad belé vésni képedet;

   Te egyedül tudod még újra vésni, hogy elmosódott  szent Orcádat  égessed

   belé: aki a Jézus Krisztus.

   Én üdvözítőm, a Te képed Mása, Te lényednek örök Jele! (Pascal)

123./ Téged Isten áldunk. Téged vallunk a mi Urunknak,

   Téged az egész föld úgy imád, mint örök Atyját.

   Néked minden angyalok, Néked egek és minden hatalmasságok,

   Néked kerubok és szeráfok kiáltoznak szűnhetetlen hangon:

   "Szent vagy, szent vagy, szent vagy, seregek ura, Istene!

   Egek és föld telistele fenségednek sugaraival."

   Téged a dicső apostolok kórusa,

   Téged próféták dicséretes hadai

   és mártírok fehérruhás sokasága magasztal.

   Néked az egész földön hitvallást tesz a szent egyház.

   Szabadítsd meg a Te népedet, Uram és áldd meg a Te örökségedet!

124./ Bizalom

   Essél az Ő karjaiba! Isten nem húzódik el, hogy földre essél; s mitől fél,

   aki karjai  közt  nyugszik? Amit  itt  tűr,  üdvére tűri,  nem  kárára!  A

   hadvezérnél őrt áll két apród és nem  fél ez: halandó őriz halandót, s  az

   biztonságot érez! Halandót, ha Halhatatlan véd, hogy merné félelem elfogni

   annak a szívét? Mit akar Isten házában a háborgó bizalmatlan szív?

   (Szent Ágoston)

125./ Ó, milyen ragyogó lesz  a valóság, amikor  majd színről-színre látjuk  őt.

   Akkor majd elapad a  könnyhullatás, amely immár  kenyerem nekem éjjel  is,

   nappal is, mert  naponként mondják  nekem: hol  vagyon a  te Istened?  Sőt

   belőlem is kiszakad  a kérdés:  hol van az  én Istenem?  Pedig tudom,  hol

   vagy.Meg is pihenek benned egy-egy keveset, olyankor, amikor ,,kitárom lelkemet

   magam fölé az öröm és hála  szavával'', ünnepi vigadozó hanggal. Most  még

   szomorúság a lelkem bére, mert el-elhanyatlik, örvénnyé válik, vagy inkább

   érzi, hogy még mindig örvény.  Hitem pedig, amelyet kigyújtottál  lépéseim

   elé az élet éjszakájában, azt  mondogatja, miért vagy szomorú, én  lelkem,

   miért háborgatsz engem? Bízzál az  Úrban, íme, hisz az  ő igéje a te  utad

   megvilágosítója. Bízzál, ne csüggedj! Majd csak elmúlik az éj, a gonoszság

   szülőanyja; majd csak  elfordul az  Úr haragja, amelynek  mi is  magzatjai

   voltunk sötétség-korunkban. A sötétség maradványait hurcoljuk a bűn  miatt

   halálra szánt testben, de majd csak fölragyog a mi napunk is, és  eloszlik

   a sötétség. Bízzál az Úrban! (Szent Ágoston)

126./ Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg  bennünket arra; hogy helyesen  kérjük

   tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,

   minden viharvert  lélek csendes  kikötője! Mutasd  meg az  irányt,  amerre

   mennünk kell!  Újítsd  meg  bennünk az  engedelmesség  lelkületét!  Lelked

   zabolázza meg féktelen érzékeinket! Vezess el és adj erőt ahhoz, ami  igaz

   javunk: hogy megtartsuk törvényeidet, és minden tevékenységünkben  folyton

   örvendjünk a te csodálatos és felüdítő jelenlétednek!

127./ Prohászka Ottokár: Fohász Máriához

   Minden reményemet beléd helyezem,

   Isten anyja, reményt vesztettek reménysége

   Te mindenkit szívesen megvédsz,

   aki hozzád esedezik,

   Te vagy a keresztények menedéke!

   Hallgasd meg tisztátalan

   ajkam könyörgését.

   Emlékeztesd szent Fiadat,

   a mi urunkat és parancsolónkat,

   hogy te az ő édesanyja vagy!

   Kérd, hogy jóságos szívét ne zárja be előttem,

   bocsássa meg bűneimet,

   és adja meg a kegyelmet

   hogy parancsait hűségesen teljesítsem!

128./ Add Uram, hogy lelkem szüntelenül Krisztus békéjének örvendjen;

   hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe;

   hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék;

   hogy lépéseim biztosak, útjaim mindig egyenesek, határozottak legyenek;

   hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell;

   hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem;

   hogy értelmem  éber  és  friss legyen  az  igazság  - csak  az  igazság  -

   befogadására;

   hogy akaratom mindig  afelé vezesse  gondolataimat, szavaimat,  tetteimet,

   ami fölemel! 

129./ Uram, add  nekem, hogy  lelki nyugalommal  fogadjam mindazt,  amit a  most

   kezdődő nap hoz a számomra. Add, hogy teljesen rá tudjam bízni magam szent

   akaratodra. A nap minden órájában,  és mindenben Te irányíts és  gyámolíts

   engem. Bármilyen  hírt  kapnék  is  a nap  folyamán,  taníts  meg  nyugodt

   lélekkel és azzal a szilárd meggyőződéssel fogadni azt, hogy mindenben ott

   van a  Te  szent  akaratod. Minden  szavamban  és  cselekedetemben  vezesd

   gondolataimat és  érzéseimet. Bármilyen  előre nem  látható eseményben  ne

   hagyd elfelejtenem, hogy minden  Tőled száll alá.  Taníts meg őszintén  és

   bölcsen  bánni  családom  minden  egyes  tagjával,  hogy  senkit  fel   ne

   zaklassak, senkit meg  ne szomorítsak. Uram,  adj erőt ahhoz,  hogy a  nap

   minden  fáradalmát  és  rám  váró  minden  eseményét  el  tudjam  viselni.

   Irányítsd akaratomat, és taníts meg imádkozni, hinni, reménykedni,  tűrni,

   megbocsátani és szeretni. Ámen. 

130./ Úr Jézus!

   Minden bűnünk és gyöngeségünk ellenére te választottál ki bennünket  arra,

   hogy Egyházunk megújulási tervét általunk megvalósítsad.

   Az  Eucharisztia  évében  Szent  Tested  erejével  tégy  minket  a  remény

   emberévé, meríts el minket az  imában, és túlcsorduló szeretetedben,  hogy

   elinduljunk végre egymás felé!

   Minden közösségünket  tedd befogadó  közösséggé!  Tedd a  vasárnapokat  új

   Pünkösddé, hogy  megújuljunk  a Szentlélekben!  Mutasd  meg a  közös  imák

   erejének csodáját!  Légy  a  mi  életünk  Ura,  hogy  a  Te  gondolataidat

   gondoljuk, és tanításod szerint éljünk! Legyen egyházközségünk a  megújult

   lelkek közössége, az ima háza és megszentelődésünk forrása!

   Uram! Újítsd meg egyházmegyénket papjaival és híveivel együtt, de  kérlek,

   kezdd rajtam! Ámen.

131./ Aranyszájú Szent János: Sem méltó, sem érdemes

   Uram, Istenem, tudom, hogy sem méltó,

   sem érdemes nem vagyok arra,

   hogy lelkem hajlékába jöjj,

   mert egészen puszta az és üres,

   s nincs benne számodra hely,

   hová fejedet lehajtsd.

   Ám amint a magasságból

   érettünk leszállva megaláztad magad,

   ereszkedj le most az

   én alacsonyságomhoz is!

   Legyen inkább legszentebb

   tested és véred parazsa

   megszentelődésem, felvilágosulásom,

   megalázott lelkem és testem egészsége!

   Légy segítőm és oltalmam,

   vezéreld életemet békességben,

   tégy méltóvá, hogy egykoron

   szentjeid között a te jobbod felől álljak,

   szeplőtelen Anyád,

   a szolgálatodra álló tiszta szellemek,

   és összes szentjeidnek imái

   és könyörgései által,

   kiket öröktől fogva kedvelsz!

   Ámen.

132./ Égi Édesanyám, oltalmazd meg Magyarországot, bíborosainkat,  püspökeinket,

   papjainkat,  családtagjainkat,   közösségünk  minden   egyes  tagját,   az

   országgyűlés képviselőit és népünk vezetőit, és az egész magyar egyházat.

   Mindazoknak, akik még nem tudnak hinni, a Szentlélek ereje és  világossága

   által add meg az élő hit kegyelmét, hogy ez az ország Mária országa, a  Te

   országod legyen továbbra is.

   Tisztíts meg  minket  a  bűntől  és vezess  el  bennünket  Szent  Fiadhoz,

   Jézushoz! Ámen.

133./ Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja:  segíts, hogy mindig gyermeki  szívem

   legyen: tiszta és finom, mint a forrás!

   Segíts, hogy egyszerű szívem legyen, melyet sohase borít el a keserűség!

   Segíts, hogy  erős szívem  legyen: tudjak  áldozatot hozni,  - és  gyengéd

   szívem legyen, mely együtt tud érezni másokkal!

   Adj hálás szívet, mely örülni tud annak, amit kapott, és adj nemes szívet,

   mely senkivel szemben sem hordoz keserűséget!

   Segíts, hogy szelíd és alázatos szívű legyek: tudjak szeretni  önzetlenül,

   és boldog legyek, ha adhatok!

   Adj kitartó, bátor szívet: hogy soha ne ismerjek lanyhulást.

134./ Téged, Istenanya, meghat a világnak

   és a léleknek oly sok nyomorúsága;

   apának, anyának, házastársaknak

   testvéreknek és az ártatlan

   gyermekeknek sok gondja.

   Irgalmasság Anyja, eszközöld ki

   Istentől számunkra a békét!

   eszközöld ki mindenekelőtt

   azokat a kegyelmeket,

   amelyek egy pillanat alatt át

   tudják változtatni a lelkeket!

135./ Mindenható Istenünk,  te  azt akartad,  hogy  minden ember  üdvözüljön  és

   eljusson az igazság ismeretére.

   Tekints a  sok  aratnivalóra,  mindazokra,  akik  szomjazzák  evangéliumod

   tanítását, és küldj munkásokat  aratásodba, hogy minden emberhez  eljusson

   az örömhír!

   Add nekem, Uram, Szentlelked erejét, és küldj engem is, hogy az evangélium

   lelkes hirdetője legyek! Erősítsd bennem, Istenem, a hivatástudatot,  hogy

   az én feladatom is az emberek üdvösségének szolgálata.

   Táplálj minket,  Urunk,  Igéddel és  Szent  Testeddel! Gyűjtsön  össze  és

   formáljon  minket  egy  közösséggé  az  igazság  tanítása  és   támogasson

   bennünket a  szentségek  ereje, hogy  előbbre  jussunk az  üdvösség  és  a

   szeretet útján.

   Add,  hogy  az  evangélium  hirdetése  megteremje  gyümölcsét,  és  általa

   megdicsőüljön a te neved a világon.

136./ Uram!

   Kicsiny gyermekként szeretnék

   járni utaidon.

   Vakon: nem is fontos,

   hogy terveidet ismerjem.

   A világosság Atyja vagy,

   s az én Atyám.

   Ez elég nekem.

   Vezess akár a vak éjszakán át,

   tudom, hozzád érkezem.

   (Edith Stein)