Imák...

255./ Édesanyánk, vezesd gyermekeidet, hogy minden ember felismerje Krisztust, a

   világ Világosságát. Mutatkozzon meg még egyszer az emberiség történelmében

   Fiadnak, Jézus  Krisztusnak végtelen  megváltó hatalma,  az Atya  Irgalmas

   Szeretetének hatalma! A Szentlélek alakítsa  át a lelkeket! Gyógyítsa  meg

   emlékezetünket, és tisztítsa  meg szívünket.  Isten uralkodjon  mindörökké

   közöttünk, Ő, Aki Atya, Fiú és Szentlélek. Ámen. 

256./ Üdvözlégy, ki által öröm derül föl reánk,

   Üdvözlégy, ki által megsemmisül az átok,

   Üdvözlégy, ki által az elesett Ádám új életre szólíttatik,

   Üdvözlégy, ki által Éva megszabadul könnyeitől.

257./ Üdvözlégy mennyei lépcső, melyen alászállott az Isten,

   Üdvözlégy híd, ki a földieket az égbe átvezeted,

   Üdvözlégy csoda, melyről az angyalok sokat beszéltek.

258./ Üdvözlégy csillag, ki előre jelezted a Napot,

   Üdvözlégy, isteni megtestesülés edénye,

   Üdvözlégy, mert általad megújul a teremtmény,

   Üdvözlégy, mert általad imádjuk leborulva a Teremtőt!

   Üdvözlégy Istennek szeplőtelen Jegyese!

259./ Mennyei Atyám!

   Hálát adok  Neked  az  egészséges  pihenésért,  amellyel  megajándékoztál.

   Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd!

   Ezen a  napon  úgy  akarok  járni-kelni, mint  te:  mindenütt  jót  akarok

   cselekedni. Minden embert,  aki csak találkozik  velem, úgy fogadok,  mint

   akit Te küldtél  hozzám. Ő a  testvért lássa bennem,  az én szavaimból  és

   tetteimből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá.

   Senki ne  távozzék tőlem  anélkül, hogy  legalább egy  jó szót  ne  kapott

   volna.  Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe.

   Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat és ne legyek barátságtalan  vagy

   sértő.   Add meg, hogy mindig  megnyerő modorú legyek,  és éljen bennem  szikrányi

   humor,m hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban.

   Végül add meg,  hogy mindenkit legalább  parányit vezessek közelebb  Szent

   Fiadhoz a Szűzanya által. Ámen.  (XXIII. János pápa)

260./ Ó,  Magyarok   Nagyasszonya,   Rád  bízzuk   nemzetünket,   elsősorban   a

   legvédtelenebbeket: az  ártatlan gyermekeket,  az útkereső  fiatalokat,  a

   szétzilált családokat, a magányos öregeket, a nélkülözőket és a betegeket,

   mindazokat, akik elhagyatva, remény nélkül élnek.

   Rád bízzuk,  Mária,  Megváltás  Hajnalpírja, jövőnket  és  utunkat  az  új

   évezredben. 

261./ Mint nagy Királyod hírnöke,

   atyád hajlékát elhagyod,

   Teréz, hogy barbár földeken

   Krisztust hirdesd, vagy véred ontsd.

   De ennél ékesebb halál,

   méltóbb ítélet vár terád,

   az istenszeretet nyila

   lesz az, mi téged földre sújt.

   Jöjj, kedves, tiszta áldozat,

   égesd el szívünk teljesen,

   hogy minden rád bízott velünk

   poklok tüzétől ment legyen.

   Szüzek Királya, Jézusunk,

   minden szent hódoljon neked,

   és szép menyegzős énekünk

   téged dicsérjen szüntelen. Ámen. 

262./ Mindenható  Úristen,   aki  gondviselésed   eszközeiül  gyarló   embereket

   választván,  ily   módon  is   kitünteted   isteni  hatalmadat   a   világ

   kormányzásában, áraszd ránk kegyelmedet, hogy ki imádva elismerem benned a

   legfőbb hatalmasságot és  minden hatalom kútfejét:  annak általad  rendelt

   egyházi és világi képviselőit  köteles engedelmességgel tiszteljem, s  így

   isteni törvényednek készséggel hódolva, teljesítsem szent akaratodat. 

263./ Kérjük a szeretet  Istenét, aki azért  jött, hogy tüzet  hozzon a  földre:

   gyújtsa meg ezt a  tüzet szívünkben! Kérjük  a vigasztaló Lelket,  lehelje

   belénk azt a szeretetet, amely sohase mondja: Elég!  (Contardo Ferrini)

264./ Énekelvén Fiadat,  dicsérünk téged  mindnyájan, Isten-szülő,  mint  lelkes

   templomot. Az ugyanis,  aki kezével a  mindenséget fenntartja, nálad  vett

   lakást,  miáltal   megszentelt,   megdicsőített  téged,   és   megtanított

   mindenkit, hogy énekeljék neked:

   Üdvözlégy az Isten és az Ige sátora,

   Üdvözlégy, ki a szentek szentjénél több vagy,

   Üdvözlégy Szentlélekkel megaranyozott frigyszekrény,

   Üdvözlégy az élet kifogyhatatlan kincstára,

   Üdvözlégy jámbor királyok tisztes koronája,

   Üdvözlégy buzgó papok tisztes büszkesége,

   Üdvözlégy az egyház megingathatatlan oszlopa.

265./ Új teremtményt mutatott fel  a Teremtő nekünk,  kik általa vagyunk,  midőn

   természetfeletti módon  megjelent  és  megőrizte  Szülőjének  tisztaságát,

   amint volt - szeplőtelenül, hogy látva e csodát énekeljük:

   Üdvözlégy hervadhatatlanság virága,

   Üdvözlégy önmérséklet koronája,

   Üdvözlégy, ki felragyogtattad a feltámadás jelét,

   Üdvözlégy angyali élet példája,

   Üdvözlégy fényes termékenységű fa, melyről a hívek táplálkoznak,

   Üdvözlégy áldott árnyékot adó lobos fa, mely sokakat betakar,

   Üdvözlégy,  mert   méhedben  hordoztad   azt,  ki   a  fogságban   levőket

   kiszabadítja,

   Üdvözlégy, mert a tévelygők tanítóját szülted,

   Üdvözlégy, mert az igazságos Bírót megengeszteled,

   Üdvözlégy, mert sok bűnösnek megbocsátást szerzel,

   Üdvözlégy reményfogyottak öltözete,

   Üdvözlégy szeretet, mely minden vágyat legyőz!

   Üdvözlégy Istennek szeplőtelen Jegyese!

266./ Akiket az Úr meghívott asztalához, igyekezzenek tisztán és szépen élni, és

   fussanak a  bűntől! Legyenek  a föld  sója és  a világ  világossága,  amit

   Krisztus Jézus nemcsak apostolainak és tanítványainak kötött lelkükre,  de

   követőinek is.  (Kapisztrán Szent János)

267./ A bűnös imája

   Szemed  elé  tárjuk,  Uram,  bűneinket,  és  összehasonlítjuk  ránk   mért

   csapásaiddal. Ha nézzük a  rosszat, amit elkövettünk: keveset  bűnhődtünk,

   többet  érdemeltünk.  Súlyos  volt  bukásunk:  enyhe  lakolásunk.  Vétkünk

   büntetését érezzük:  és  mégis szüntelen  konokul  vétkezünk.  Görnyedünk,

   megtörünk ostorod alatt:  gonoszságunk azért  csak a  régi marad.  Lelkünk

   sír,  gyötrődik:  nyakunk   meg  nem  hajlik.   Életünk  csupa   fájdalom,

   sóhajtozás: de tetteinkben nincs semmi  javulás. Nem jobbulunk, ha  vársz;

   nem fog rajtunk, ha bosszút állsz. Mikor fenyítesz, megvalljuk  bűneinket:

   látogatásod után feledjük  könnyeinket. Ha ránk  emeled karod,  szavunknak

   nem állunk. Ha sújtasz:  kolduljuk irgalmadat; ha irgalmaztál:  ingereljük

   haragodat. Íme, előtted  állunk, bűnbánó  bűnösök; ha  meg nem  bocsátasz,

   jogosan vetsz kárhozatra.

268./ Blaskó Mária: Jöjj el Szentlélek

   Jöjj el Szentlélek, dicső Isten,

   Akit a hívek nyája vár-

   Ha te eljössz, akkor az égből

   Ránk a kegyelmek árja száll.

   Mindazokat, kiket a pásztor

   Misszióval hozzád vezet,

   Töltse be ajándékod kincse

   S adj nekünk sok kegyelmeket.

   Avass fel hitvallóddá minket,

   keresztény hősök mind legyünk-

   Szívünk templomoddá szenteled

   S önts lelkünkbe új életet.

   Szentlélek értelmünk világát

   S szeretetünket gyújtsd te fel-

   Esengve kér a hívek nyája:

   Jöjj el Szentlélek - oh jöjj el!

269./ Az alázatosság litániája

   A vágytól, hogy megbecsüljenek,

   a vágytól, hogy népszerű legyek,

   a vágytól, fölemeljenek,

   a vágytól, hogy tiszteljenek,

   a vágytól, hogy dicsérjenek,

   a vágytól, mások fölébe helyezzenek,

   a vágytól, hogy kikérjék jó tanácsaim,

   a vágytól, helyeseljék eljárásaim,

   a vágytól, vezethessem társaim

   Szabadíts meg Jézus!

   A félelemtől, hogy megaláznak,

   a félelemtől, hogy lenéznek vagy leráznak,

   a félelemtől, hogy kitesznek korholásnak,

   a félelemtől, hogy árthatnak jó nevemnek,

   a félelemtől, hogy mellőznek, elfelejtenek,

   a félelemtől, hogy majd kinevetnek,

   a félelemtől, velem rosszul bánnak,

   a félelemtől, hogy bűnt szememre hánynak,

   a félelemtől, hogy gyanúval fogadnának,

   Szabadíts meg, Jézus!

270./ Semmit sem  akarok  magamnak megtartani,  hanem  inkább magam  s  mindenem

   szeretném önként és szíves-örömest neked adni.

   Uram, Istenem, teremtőm  és megváltóm,  akkora vonzódással,  tisztelettel,

   dicsérettel és tisztességgel, akkora  hálával, odaadással és  szeretettel,

   akkora hittel,  reménnyel,  tisztasággal  szeretnélek  ma  magamhoz  venni

   téged,  amekkorával  méhébe  fogadott  és  óhajtott  szentséges  anyád,  a

   dicsőséges Szűz Mária, amikor alázatosan és áhítattal felelt az angyalnak,

   aki a  megtestesülés örömhírét  jelentette neki:  íme, az  Úrnak  szolgáló

   leánya, legyen nekem a te igéd szerint.  (Kempis Tamás)

271./ Rudnyányszky Gyula: Mária országa (részlet)

   Ez az ország, Magyarország,

   Drága Szent Szűz, a Tied!

   Viharok, ha elsodorták:

   mindig véle volt szíved.

   Jó napokban, rossz időben

   Csak Te voltál csillaga;

   meg is érzé százszor, bőven:

   Ha baj éri - nincs maga!

   Óh, Mária, hála Néked!

   Liliomszál, drága Szűz!

   Áhítattal magyar néped

   Minden rózsát fődre fűz.

   Amit István szent királyunk

   Immár ezer éve tett:

   országunkat felajánljuk

   Buzgó szívvel Teneked!

272./ Kegyelmes Isten!

   Kinek kezébe

   Életemet adtam:

   Viseld gondomat,

   Vezéreld utamat,

   Mert csak rád maradtam.

   (Balassi Bálint)