Imák...

300./ Hit

   Hiszem, hogy Isten mindent, még a legrosszabb dolgot is, engedi és segíti,

   hogy jóra forduljon. Ehhez olyan emberekre van szüksége, akik mindenben  a

   legjobbat szolgálják.

   Hiszem,  hogy  Isten  minden  szükségben  annyi  erőt  ad  a  kitartáshoz,

   amennyire szükségünk van. Ezt  azonban senki sem  kapja meg előre,  azért,

   hogy ne önmagunkra, hanem egyedül csak őrá hagyatkozzunk. Az ilyen  hitben

   teljesen eltűnik a jövőtől való félelem.

   Hiszem, hogy  hibáink  és  tévedéseink  nem  hiábavalók,  s  Istennek  nem

   nehezebb  ezeket   helyre  igazítani,   mint   az  általunk   jónak   vélt

   cselekedeteinket.

   Hiszem,  hogy  Isten  nem  időtlen  végzet,  hanem  őszinte  imádságra  és

   felelősségteljes tettekre vár és válaszol.  (Dietrich Bonhoeffer)

301./ Uram, szeretlek téged;

   Istenem, bocsáss meg nekem,

   Istenem, hiszek benned,

   Istenem bízom benned.

   Segíts minket, hogy szeretni tudjuk egymást,

   ahogyan Te szeretsz bennünket! 

302./ Ima Jézushoz

   Lábunk együtt lépjen,

   Kezünk együtt gyűjtsön,

   Szívünk együtt dobbanjon,

   Bensőnk egyet érezzen,

   Elménk gondolata egy legyen (a lelkek megmentése),

   Fülünk együtt figyeljen a csendességre,

   Szemünk egymásra nézzen,

   Tekintetünk összeforrjon,

   Ajkunk egyként könyörögjön,

   Az Örök Atyához irgalomért. Ámen

303./ Urunk, tégy méltóvá minket, hogy az egész világon szolgálhassuk azokat  az

   embertársainkat, akik szegénységben élnek és halnak meg.

   Add meg nekik a mai napon a mi kezünk által mindennapi kenyerüket, és a mi

   megértő szeretetünk által adj nekik békét és örömet. 

304./ Jézus, reményünk!  Téged követve  azt  választjuk, hogy  szívünk  mélyéből

   szeretünk. Te az Evangélium örömét adod nekünk, bármily kicsinynek érezzük

   is azt. És mégis, mikor ellentmondások támadják meg lelkünket, add nekünk,

   hogy Rád bízhassuk magunkat, ó Krisztus, és mi igyekszünk megosztani Veled

   mindazt, ami az életben ránk nehezedik.

305./ Istenem, ahová tettél, ott szolgállak.

   Ahol megsejtelek, megcsodállak!

   Amim van, azért magasztallak,

   Amim nincs, azért nem zaklatlak.

   Ami a munkám, azt csinálom!

   A jó szót érte sose várom.

   Ha nem sikerül, nem kesergek,

   Jézus nevében mindjárt mindent újra kezdek.

   Csak egyet kérek tőled mindenáron:

   Jöjj el értem, ha jön halálom,

   Atyám, Megváltóm, Királyom! Ámen.

   (Egyszerű tökéletesség)

306./ Nem tudom, hogy milyen  megpróbáltatások és nehézségek  várnak ma rám,  de

   azt tudom, hogy minden  a Te akaratodból történik  Uram, s ez elég  nekem.

   Kérlek, adj  erőt, türelmet  és alázatot,  hogy a  rám váró  nehézségekkel

   szeretetedhez méltón  nézhessek szembe,  s így  áldozatomat  egyesíthessem

   Szent Fiad Krisztusi áldozatával. Ámen

307./ Jöjj, Szentlélek,  válaszd testemet  templomoddá!  Jöjj, és  maradj  velem

   mindenkor! Tölts el bensőséges szeretettel Jézus Legszentebb Szíve  iránt,

   hogy teljes  szívemmel, egész  lelkemmel,  minden érzületemmel  és  teljes

   erőmből  szolgáljak  neki.  Neked  ajándékozom  testem  és  lelkem  összes

   képességeit. Uralkodj  minden szenvedélyemen,  érzelmemen és  indulatomon!

   Vedd  el  értelmemet  és  akaratomat,  emlékezetemet  és  fantáziámat!  Ó,

   Szeretet Lelke,  tölts el  bőségesen hatékony  kegyelmeiddel! Öntsd  belém

   erényeid teljességét,  növeld  hitemet,  erősítsd  reményemet,  gyarapítsd

   bizalmamat, és  gyullaszd  fel  szeretetemet!  Árassz  el  hét  ajándékod,

   gyümölcseid és boldogságaid  bőségével! Legszentebb Szentháromság,  lelkem

   legyen a szentélyed! Ámen.   (XII. Pius pápa)

308./ Krisztus, aki ugyanaz  "tegnap, ma és  mindörökké", legyen velünk,  amikor

   térdet hajtunk az Atya előtt, akitől minden atyaság és anyaság, és  minden

   emberi család  származik.  Ajánljunk  fel Krisztussal  együtt  a  szeretet

   tanúságtételét, amellyel  Krisztus  mindvégig szeretett  minket.  Az  Atya

   áldása és a  Szentlélek kegyelme áradjon  családjainkra Krisztusban és  az

   szeretete által. 

309./ Kérés az esztendő elején

   Azt mondtam egy angyalnak,

   Aki az év kapujánál fogadott:

   Adj nekem egy lámpást,

   Hogy biztos léptekkel

   Mehessek szembe a bizonytalansággal.

   Ő így válaszolt:

   Indulj csak a sötétbe,

   és tedd kezed Isten kezébe.

   Ez jobb, mint egy lámpás,

   És biztosabb, mint egy ismert út.

310./ Légy áldott,  ó, Atyánk,  ki mérhetetlen  szeretetedben egyszülött  fiadat

   ajándékozta nekünk. Ő megtestesült a Szentlélektől a Szűzanya  legtisztább

   méhében és mintegy kétezer éve megszületett Betlehemben. Útitársunk  lett,

   s új értelmet adott a  történelemnek, közös utunknak az  Új Ég és Új  Föld

   felé, melyet szorongás és szenvedés, hűség és szeretet kísér. Ennek  végén

   Te, a halált legyőzve, minden leszel mindenben.

   Dicséret és  dicsőség Néked,  Legszentebb  Háromság, egyedüli  és  legfőbb

   Isten!

311./ Kegyelmedből, ó, Atyánk,  legyen az  új esztendő  a teljes  megtérés és  a

   hozzád való örömteli visszaérkezés éve, legyen az emberek közti megbékélés

   és a nemzetek között újra megtalált  harmónia ideje. Olyan idő, melyben  a

   lándzsát sarlóvá olvasztják, a fegyverek zörgését pedig a béke dala váltja

   fel. Add meg,  ó, Atyánk, hogy  a jubileumi Szentévet  a Lélek  harangjára

   figyelmesen,  Krisztus   követésében  hűségesen,   az  Ige   hallgatásában

   szorgosan, a szentségek vételében buzgón élhessük meg.

   Dicséret és  dicsőség Néked,  Legszentebb  Háromság, egyedüli  és  legfőbb Isten.

312./ Tartsd  meg,  ó,   Atyánk,  a   Lélek  erejében  egyházad,   mely  az   új

   evangelizáción  fáradozik.  Vezesd   lépteinket  a   világ  útjain,   hogy

   életünkkel hirdessük Krisztust. Irányítsd  földi zarándoklatunkat az  örök

   világosság Városába.  Jézus tanítványai  ismét szeretettel  forduljanak  a

   szegények  és  elnyomottak   felé,  legyenek   szolidárisak  a   szükséget

   szenvedőkkel, készek az  irgalmasság cselekedeteire, s  bocsássanak meg  a

   testvéreknek, hogy maguk is elnyerjék bocsánatod.

   Dicséret és  dicsőség Néked,  Legszentebb  Háromság, egyedüli  és  legfőbb

   Isten!

313./ Tisztítsd meg,  Atyánk,  Fiad  tanítványainak emlékezetét,  és  add,  hogy

   elismerjék bűneiket. Add, hogy egyek legyenek,  s hogy a világ higgyen.  A

   nagy  vallások  követői   folytassák  a  párbeszédet,   és  minden   ember

   örvendezzék  azon,  hogy  gyermekeid  vagyunk.  Mária,  a  nemzetek  Anyja

   könyörgő hangjára egyesüljön az  apostolok és keresztény vértanúk  kórusa,

   minden egyes népnek és  minden idők igaz embereinek  imája, hogy az új  év

   mindenki számára,  és az  egyház  számára is  a  megújult reménység  és  a

   Lélekben való ujjongás éve lehessen.

   Dicséret és  dicsőség Néked,  Legszentebb  Háromság, egyedüli  és  legfőbb Isten.

314./ Istenünk, mennynek  és földnek  Teremtője,  Jézus Atyja  és a  mi  Atyánk!

   Áldott légy Urunk, Atyánk, ki a mennyekben vagy, mert végtelen  jóságodban

   lehajoltál emberi  nyomorúságunkra és  nekünk  adtad Fiadat,  Jézust,  aki

   asszonytól  született,   aki  üdvözítőnk   és  barátunk,   testvérünk   és

   megváltónk.

315./ Ima Szűz Máriához

   Szűz Mária égi Anyám,

   Ó hallgasd meg az én imám.

   Hozzád szólok, Benned bízva,

   Szomorúak nagy vigasza.

   Sok bánat a földi éltem,

   Segíts nekem elviselnem.

   Nyújtsd ki mennyből szent kezedet,

   Segítsd vinni keresztemet.

   Ha véget ér ez az élet,

   És ha jő a végítélet.

   Akkor vegyél oltalmadba,

   Vezess be az égi honba.

   Kérjed értem Szent Fiadat,

   Tudom jól, hogy Terád hallgat.

   Hogy majd az Ő Szent Nevében,

   Köszöntselek fönt az égen.

   Ö hallgassa meg kérésemet,

   Hogy dicsérjem Szent Nevedet.

   És fogadd el az én imám,

   Szűz Mária Édesanyám.

   Velem voltál jó Szűz Anyám,

   Fájdalmamban vigasztaltál.

   Megöleltél, s rám hajoltál,

   Éjjel-nappal erőt adtál.

   Te voltál a menedékem,

   Fájdalmamban segítségem.

   Ó, Szűz Anyám, állj mellettem,

   A kezemet ne engedd el.

   Kétségbe veszni ne hagyj,

   Szívembe békésséget adj,

   És ha eljön az az óra,

   Mikor indulok a nagy útra.

   Térden állva, leborulva,

   Szent nevedet magasztalva.

   Sóhajtom ki lelkemet,

   Ó, Szűz Anyám, hogy Veled legyek.

316./ Ki vagy Te, édes fény, mely betölt engem, és beragyogja szívem sötétségét?

   Mint anyai  kéz vezetsz  engem, s  ha elengednél,  egy lépést  sem  tudnék

   tenni.  Te vagy a tér, mely körülfogja  és magába rejti létemet. Tőled  elhagyatva

   elsüllyednék a mélyben, a semmiben, melyből a létre hívtál.

   Közelebb vagy hozzám, mint én magamhoz,  bensőbb vagy, mint a legbensőm  -

   mégis elérhetetlen és felfoghatatlan vagy, Szentlélek! Örök szeretet!

   (Edith Stein) 

317./ Krisztus  szeretetének  lehelete,  Szentlélek!  Te  mindannyiunkban  hitet

   ébresztesz. Olyan  ez,  mint  az időről  időre  felfakadó  bizalom,  amely

   életünk végéig mindig  megújul. Egyszerű  bizalom ez,  oly egyszerű,  hogy

   mindenkiben képes megszületni.