Imák...

390./ Lábnyomok

   Álmomban Mesteremmel

   tengerparton jártam, s az életem

   nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:

   két pár lábnyom a parti homokon,

   ahogy Ő mindig ott járt velem.

   De ahogy az út végén visszanéztem,

   itt-amott csak egy pár láb nyoma

   látszott, épp ahol az életem

   próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

   Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:

   "Amikor életem kezedbe tettem,

   s követődnek szegődtem Mesterem,

   azt ígérted, soha nem hagysz el engem,

   minden nap ott leszel velem.

   S most visszanézve, a legnehezebb

   úton, legkínosabb napokon át

   mégsem látom szent lábad nyomát!

   Csak egy pár láb nyoma

   látszik ott az ösvényen.

   Elhagytál a legnagyobb ínségben?"

   Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:

   "Gyermekem, sosem hagytalak el téged!

   Azokon a nehéz napokon át

   azért látod csak egy pár láb nyomát,

   mert a legsúlyosabb próbák alatt

   téged vállamon hordoztalak!"

391./ Üzenet a mennyből

   Békesség, és szűnni nem akaró imádság.

   Türelem, és önátadó keserves kitartás.

   Ez a titok, ami meghozza nektek a megváltást!

   Ne nyugtalankodjék szívetek,

   hogy meg se hallom könyörgésteket!

   Tudom jól, gyötrődtök kegyetlenül,

   a gonosz becsap, hazudik szüntelenül.

   De amíg egy is akad, ki elhiszi álnokságát,

   amíg van, aki elfogadja önző "barátságát",

   aki naivan még mindig elhiszi,

   hogy az ő társasága kell neki.

   Pedig nem barát kell, ő olyat nem ismer!

   Egyet akar csupán: hogy feledd Istent és Hazát!

   S amint ezt véled elhitette, magadra hagy, ígéreteiről megfeledkezve.

   Egykor majd, ha minden magyarok feleszméltek,

   egykor majd, ha minden magyarok az égre néztek,

   egykor majd, ha egy szent akaratban erősítitek a bizalmat egymásban,

   egykor majd, ha egyként elfogadjátok Édesanyámat, a mennyei Pátrónátok,

   egykor, ha minden magyarok a keresztfa tövében, könnyek közt sírtok  Isten

   nevében,

   akkor a szeretetté szelídült imádság megkapja a mennyből jutalmát:

   Győzni fogtok egyszer s mindenkorra,

   s eltakarodik a sátán a pokolba.

   Ti lesztek a messze látszó gyertyaláng - hajrá Magyarország!

392./ Nehéz a keresztem...

   Nehéz a keresztem, megváltó Krisztusom,

   De amit rám mértél szívesen hordozom.

   Szívemből szeretlek, ha meg is látogatsz.

   Eléd térdelek, bár milyen csapást adsz.

   Te Krisztus vagy - mégis összerogytál,

   Én ezerszer kisebb porszem a pornál.

   Viszem a keresztem - csak erőt adj hozzá,

   Ha Neked úgy tetszik, - váljak áldozattá.

   Minden bűnömet, bocsásd meg nekem,

   Hogy a másvilágra tisztám érkezhessem.

   Légy irgalmas hozzám, mennynek, földnek Ura,

   Könyörögj érettem, Jézusnak szent Anyja. Ámen

393./ Ima nemzetünk lelki megújulásáért

   Dicsőítünk Téged, Mennyei Atyánk, hálát adunk Neked országunkért, mert  Te

   éppen itt, ezen  a helyen  áldasz meg minket:  azon a  földön, amelyet  Te

   adtál nekünk (MTörv 28,8).

   Most  rendelésed  szerint  imádkozunk   és  könyörgünk  minden   emberért,

   különösen a nép vezetőiért, az elöljárókért, mindazokért, akiknek hatalmuk

   van  felettünk,  hogy  békés,  nyugodt  életet  élhessünk  szentségben  és

   tisztességben. Ez kedves a  Te szemedben, mert  azt akarod, hogy  Egyházad

   békében, üldöztetés és félelem nélkül, szabadon hirdethesse nevedet, s így

   minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson (1Tim 2,1-4).

   Uram, Te  azt mondod,  boldog az  a nemzet,  melynek Istene  az Úr  (Zsolt

   33,12). Hisszük és valljuk, hogy  Magyarországnak Te vagy az Ura,  Istene:

   kérjük, add  meg minél  több honfitársunknak,  hogy őbennük  is  valósággá

   váljék a  Te  uralmad! Ezért  tégy  minket alkalmassá  és  készségessé  az

   örömhír hirdetésére, hogy sokan meghallják hívásodat, így alkalmuk  legyen

   elfogadni Téged Uruknak, és sokasodjon a hívők száma! (ApCsel 6,7).

   A Te szavad alapján  hisszük, hogy vezetőink szíve  a Te kezedben van,  és

   ahová  akarod,  oda   irányítod  (Péld   21,1).  Köszönjük,   hogy  a   mi

   boldogulásunk érdekében  ilyen  kivételes,  szerető  figyelemmel  fordulsz

   feléjük. Kérünk, adj ennek az országnak olyan vezetőket, akik hajlanak  is

   elfogadni akaratodat, akik  döntéseiket a Te  szent irányításoddal  hozzák

   meg, akiknek  szemében utálatos  a gonoszság,  mert az  igazságosság  adja

   trónjuk szilárdságát (Péld 16,12).

   Kérünk, tedd  meg, hogy  ellenségeink -  a fásultság,  a dologtalanság,  a

   közöny,  a  szétszórtság,  a  reménytelenség,  a  depresszió,  a  jövőtlen

   gondolkodás, a  szeretetlenség  -  meghátráljanak,  elessenek,  eltűnjenek

   színed elől és népünk köréből (Zsolt 9,4).

   Dicsőítünk, Urunk, mert meghallgatod és megválaszolod imáinkat,  amelyeket

   egy akarattal és  a Te biztos,  kinyilatkoztatott ígéreteidre  támaszkodva

   terjesztünk eléd. Köszönjük,  hogy megáldasz  minket jókedvvel,  bőséggel:

   mert előbb van a  jókedv, a lendület, lelkesedés,  a hit, a bizakodás,  az

   odaszánás - és utána jön a bőség. Hozz reánk víg esztendőt, Istenünk!

   Legyen meg a Te akaratod Magyarországon! Ámen.

394./ Keresztúton

   Megyek a keresztúton, előttem Krisztus vánszorog

   jártányi ereje alig van, épp, hogy csak tántorog,

   mégis, mégis vonszolja keresztjét.

   Véres ujjakkal markolja a görcsös fát,

   viszi, cipeli a súlyos gerendát,

   hogy a Golgotán értem adja életét.

   Megyek nyomában borzadt félelemmel,

   görnyedt vállakkal, lehajtott fejjel,

   keresem a köveken lába nyomát.

   Könnyes szemmel nézem a földet,

   a frissen hullt vércseppeket,

   mit értem, bűnösért hullatott.

   Fájdalomtól egészen összetörve

   lerogyok a vérrel szentelt földre,

   egy forró könnyet vérére hullatok.

395./ Kada Szilvia: Húsvét előtt

   (ima a templomkapuban)

   Te, ki a konok lépcsőkön ülsz, te fáradt, te szakadt!

   Te, kiben fálylat öltött fél évszázadnyi akarat!

   Te, ki a kőre nőve csönddé hinted, ki lát,

   Elmondok érted néhány forintnyi, Istennek félretett imát...

   Uram, ki nem laksz épületekbe',

   Ültess most rózsakertet templomod köré,

   Hisz te látod, Atyám, hogy fiad illatát esengve

   Hányan omlanának szent lábai elé.

   Szólíts meg minket, hogy fényed fáklyáját

   Követve járhassunk, s ne vakon,

   S küldd mennyei nyugalmad szívünkbe

   Vércseppekkel hímzett szirom-utadon.

   Mert te vagy az igazság, te vagy a szeretet s a béke,

   Mert tiéd Jézus Krisztus harmadik ezredéve,

   Mert teérted éled, nyöszörg mindaz, ki hinni bír,

   Hát maradj nekünk, ki mindig voltál: az örök isteni hír -

   Gyógyír a lelki fagyhalálra, kardélfény az éjszakára,

   Bűneink arany mozsára, ébenfára hullt gyöngy ige;

   Mert te vagy az út és te vagy az élet: az Egyetlen Egy,

   Mert nélküled minden csak töredék...: egy meg egy,

   Mert te vagy, ki föloldozol, s kivel föltámadhatunk.

   Mert te vagy éltetőnk, múltunk és holnapunk.

   Mert te vagy alfa és omega - a kezdet és a vég.

   Mert benned nyugszik minden, s lesz teljessé a kép.

   Így kérlek hallgasd meg lüktető szavunk,

   S küldd reánk Szentlelked, örök vigaszunk. Ámen.

396./ Velem voltál...

   Velem voltál jó Szűz Anyám, fájdalmamban vigasztaltál

   Átöleltél, rám hajoltál, éjjel nappal erőt adtál.

   Te voltál a menedékem, fájdalmamban segítségem.

   Szent Fiadat érted értem, adja vissza egészségem.

   Ó szűz anyám állj mellettem a kezemet, ne engedd el.

   Kétségbe esni ne hagyj, szívembe békességet adj.

   És ha eljön a nagy óra, ha indulok a nagy útra,

   Térden állva, leborulva, szent nevedet magasztalva,

   Sóhajtom ki lelkemet.

397./ Jézusom, vezess engem a te utadon.

   Ne engedjem el soha a te kezedet.

   A Te kegyelmed éltessen engem.

   A Te szereteted lakjék bennem.

   A Te tisztaságod költözzék belém.

   Ne a test legyen a szemem előtt, hanem a lélek.

   Ne a jelen, hanem az örök élet.

   Ne csak másoknak, de magamnak is szívből megbocsássak.

   Mindig és mindenért, Neked hálát adni tudjak,

   és ha választanom kell kettőnk között Jézusom,

   mindig csak Te, Te és sohasem én legyek az első!

398./ Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!

   Milyen jó, hogy rábízhatjuk

   kezünket arra a Kézre,

   amely megtörte és életre keltette a Kenyeret,

   amely megáldotta és megsimogatta a gyerekeket,

   s amelyet szegek vertek át.

   Ráhagyatkozni arra a Kézre,

   amely olyan, mint a mienk,

   de amelynek tetszőleges döntését csupa jóság vezérli,

   s folyton csak szorosabban köt le minket önmaga számára.

   Átadni magunkat annak a puha és hatalmas erejű Kéznek,

   amely lehat a lélek velejéig,

   amely formál és teremt,

   s amelyen át oly végtelen szeretet árad.  (Teilhard de Chardin)

399./ Josef Ratzinger: Húsvéti imádság

   Urunk, Jézus Krisztus, te a halál sötétségébe elküldted világosságodat.  A

   legmélyebb  magány  örvényében  most  és  mindenkor  szereteted  elrejtett

   hatalma  lakik,   s   titkaid   közepette   a   megváltottak   allelujáját

   énekelhetjük.

   Add meg  nekünk a  hit alázatos  egyszerűségét, mely  nem hagy  tévelyegni

   minket, s ha a sötétség és  az elhagyatottság óráiba hívsz, amikor  minden

   bizonytalannak  látszik,   adj   abban   az  időben   is,   amikor   ügyed

   halálküzdelmet vív, elegendő fényt, hogy téged el ne veszítsünk,  elegendő

   fényt,  hogy  másoknak  is  fény  lehessünk,  azoknak,  akik  még   jobban

   rászorulnak erre.

   Hadd világítson be  húsvéti örömöd titka,  mint a hajnalfény,  napjainkba,

   hadd legyünk  igazán húsvéti  emberek a  történelem nagyszombatjain.  Add,

   hogy a világos  és a sötét  napokban egyaránt, a  mai időkben is,  vidáman

   járjuk utunkat, eljövendő dicsőséged felé. Ámen.